Jap�n (jap�nul: 日本, �t�r�ssal: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, �t�r�ssal: Nippon-koku vagy Nihon-koku) szigetorsz�g Kelet-�zsi�ban. Nyugaton a Jap�n-tenger, �szakon azOhotszki-tenger, keleten a Csendes-�ce�n �s d�len a Kelet-k�nai-tenger mossa partjait. A 6852 sziget�b�l a n�gy legnagyobb Hokkaid�, Hons�, Kj�s� �s Sikoku, ezeket nevezikf�szigeteknek. A nagy m�ltra visszatekint� Jap�n ma a m�sodik legnagyobb gazdas�gi hatalom az Amerikai Egyes�lt �llamok ut�n, a F�ld leggazdagabb orsz�gainak egyike, sz�mos nemzetk�zi szervezet tagja. F�v�rosa �s legnagyobb v�rosa Toki�, a vil�g legn�pesebb v�rost�m�r�l�se.

T�RT�NELEM

A r�g�szeti kutat�sok alapj�n az els� emberek az �sk�korban telepedtek le a jap�n szigetvil�gban, i. e. 30 000 k�r�l. Az i. e. 14 �vezredben elterjedt a f�lig-letelepedett, vad�sz�-gy�jt�get� �letm�d, az emberek (feltehet�leg ainuk) elkezdtek f�ldm�vel�ssel �s �llatteny�szt�ssel foglalkozni. Az ebb�l az id�szakb�l fennmaradt d�szes mint�zat� agyaged�nyek a fazekass�g leg�sibb darabjai k�z� tartoznak az eg�sz vil�gon.

A Jajoi-korszakban, az i. e. 3. sz�zad k�r�l jelent meg Jap�nban el�sz�r a rizstermeszt�s �s a fazekass�g �j form�ja, valamint a koh�szat, amelyet k�nai �s koreai bev�ndorl�k hoztak magukkal. Ebben a korban kezd�d�tt a mez�gazdas�g rohamos fejl�d�se is.

Az els� �r�sos eml�t�s a jap�nokr�l a k�nai Han k�nyv�ben szerepel. Koreai feljegyz�sek alapj�n a 3. sz�zadban a jap�n szigetvil�g leger�sebb kir�lys�ga a Jamataikoku volt.A 6. sz�zadban a koreai Pekcse kir�lys�g k�vetetek k�ld�tt Jap�nba a buddhizmus terjeszt�s�re. A kezdeti ellen�ll�s dac�ra a buddhizmus a vezet� r�teg vall�sa lett �s az Aszuka-korszakra rendk�v�l elterjedt.A Nara-korszak a 8. sz�zadban elhozta az els� egys�ges korm�nyz�s megszil�rdul�s�t.ap�n fokozatosan �tvette a k�nai adminisztr�ci�s rendszert. J� kapcsolatokat �polt a koreai Szilla kir�lys�ggal �s a k�naiTang-dinaszti�val.

784-t�l t�z �ven kereszt�l, Kammu cs�sz�rs�ga idej�n az uralkod� sz�khelye Nagaokakj�ban volt. Ezut�n a f�v�rost ism�t �tk�lt�ztett�k, ez�ttal Heiankj�ba (a mai Kiot�), ami a cs�sz�rok sz�khelye maradt t�bb mint ezer �vig.Ebben a korban �rta meg Muraszaki Sikibu a Gendzsi szerelmeit, amely feltehet�leg a vil�g legr�gebbi reg�nye. Ekkor sz�letett a mai Jap�n himnusza, a Kimi ga jo sz�vege is.

Jap�n feud�lis korszak�t egy �j uralkod� harcos oszt�ly, a szamur�j r�teg kialakul�sa jellemezte. A 13. sz�zadban Jap�nt k�tszer is mongolok t�madt�k meg, de puszt�t� viharok miatt nem j�rtak sikerrel. Ezeket a viharokat a jap�nok isteni seg�ts�gnek hitt�k �s kamikadz�nek („isteni sz�l”) nevezt�k el. 1333-ban Go-Daigo cs�sz�r Kemmu restaur�ci�ja v�gett vetett a Kamakura-s�gun�tusnak, de a cs�sz�r terve, hogy visszaa�ll�tsa az uralkod� r�gi hatalm�t, nem val�sult meg.

 1467-ben kit�rt a polg�rh�bor� �s kezdet�t vette a hadakoz� fejedelems�gek kora, a Szengoku-korszak.

szeretn�l t�bbet tudni? wikip�dia
OkKTAT�S

Az �ltal�nos, k�z�p- �s f�iskol�k rendszer�t Meidzsi cs�sz�r reformjai vezett�k be 1872-ben. A k�telez� iskolal�togat�s 9 �vig terjed (6 �s 15 �ves kor k�z�tt): a di�koknak k�telez� elv�gezni�k az �ltal�nos �s als� k�z�piskol�kat. Csaknem minden tanul� folytatja tanulm�nyait a h�rom �ves fels� k�z�piskol�ban, az oktat�s�gyi miniszt�rium felm�r�sei alapj�n pedig a k�z�piskol�t elv�gz�k t�bb mint h�romnegyede egyetemre vagy f�iskol�ra jelentkezik. A jap�n oktat�s�gyi rendszer rendk�v�l versenyk�pes.

�RDEKESS�GEK

Jap�n eredet� a karate, a kend�, a cselg�ncs �s a szum�.

A jap�nok t�bbs�ge nem hisz egyetlen egys�ges vall�sban.

Sok fajta st�lust k�pviselnek a jap�nok , ilyen p�ld�ul a HARAJUKU,COSTPLAY,LOLITA...

�rdemes megeml�teni a k�vetkez� jap�n el�ad�kat is: Gakt, Ayumi Hamasaki, Koda Kumi, Dong Bang Shin Ki,Miyavi,Boa,Morning Musume,Namie Amuro...

forr�s:Wikip�dia